Gégegyulladás
2010 március 8. | Szerző: Eduma
Ma az első óra közepén az egyik mondat még rendben volt, a másik már nem jött ki a torkomon. Persze az osztály drukkolt: “tanárnő tik-tak?”; “Tea – még nem ittam bele 🙂 ” “Kibírjuk, ha nem tartjuk tovább az órát”
Tea
2010 március 6. | Szerző: Eduma
Az élvezet szintjéről csak annyit, hogy a Douglas-os illat túránk és ezer bolt után Kinga kéjesen felsóhajtott: “Na, Apa egy dolgot meg fog tanulni: Ne engedjen el minket pénzzel vásárolni”
Bevásárló körutunk végén sor kerítettünk az otthon rendelt termékekre is, mint tojás, kóla és társai. Egyszercsak Kinga felkiáltott “Tea is kell. Flitteres!”
Fogas probléma
2010 március 4. | Szerző: Eduma
…sajnálgattuk, pátyolgattuk. Kinga mellém bújt és panaszosan odasúgta: “Az én fogam senkit sem érdekel”. Hozzáfordultam: “Dehogynem, engem érdekel. Mutasd, hol van?” Kinga rámnéz: “A táskámban”.
Felvételi
2010 március 4. | Szerző: Eduma
Banditát mára hívták be szóbelizni. Előtte szituációs gyakorlatot tartottunk. Én komoly arccal úgy tettem, mintha a vizsgabizottság lennék:
Én: … ” hány testvéred van?”
Andris: “a lány is számít?”
A’zuramnak
2010 március 2. | Szerző: Eduma
Természetesen kijavította a hibákat, amiket talált benne. (Egyszer régen Ürömön voltunk kirándulni és nem Pilisborosjenőn. Elnézést a félrevezetésért…
A hibalista folytatása következik. Addig küldök neki valamit 🙂
Cím nélkül
2010 március 2. | Szerző: Eduma
Reggel a gépnél dolgoztam, amikor egy madárszárny rebbenésre lettem figyelmes. Mintha az ablak előtt egy nagy fekete varjú suhant volna el. A második rebbenés már furcsa volt. Nem varjú volt, hanem a fekete zászló. Egy diákunk halt meg. Nem tanítottam, az utóbbi időben ritkán láttam, beteg volt. Szíven ütött.
Félig kábán bemenni az érettségi előtt állókhoz. Amúgy is ólmos fáradtság a tagjaimban.
Programozás. Papíron. Két régi tanítványom kért némi segítséget, de nem sikerült a programot telepítenem, amivel dolgoztunk volna, így maradt a papír. Határozott előnye a dolognak, hogy a papír nem nyaggat érthetetlen hibaüzenetekkel, úgyhogy amikor azt mondom, ez most jó, akkor elhisszük, hogy valóban jó.
Újra érettségi előkészítés. A fáradtság már a minden területen bénít. Valami rejtélyes oknál fogva 5 szám átlagát képtelen voltam kiszámolni.
Haza. Legalább vacsit nem kell főzni, mert tegnap sütöttem egy nagy adag piskótát, hatalmas adag vanília szósszal. Ó…én naív lélek… Bandita úgy döntött, hogy az az ő ebédje és az egészet bekebelezte. Ettől, nem tudom miért, felébredtem.
Este Kingával a koreai sorozat. Van valakinek kilencévesnek való válasza arra, hogy ki az a negyedik ágyas? Mentségemre legyen mondva, amikor rákaptunk, békésen unalmas, egzotikus, nagyokat-elmerengve nézős sorozatnak nézett ki, amelyben gyanús zöldségételeket főztek. Negyedik ágyas után pedig Szegény Dzsoni és Árnika aktuális fejezete. Ja, és a spenót holnapra. Kiváncsi vagyok, ebből is megeszi-e Bandita az összeset holnap délben? 🙂
Csak az a fekete rebbenés …
Áprily Lajos: Március
2010 március 1. | Szerző: Eduma
A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.
Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.
Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.
Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?
Süti félkézzel
2010 február 28. | Szerző: Eduma
Tészta:
Szerencsesüti
2010 március 9. | Szerző: Eduma
Akkor néha miért tud annyira letörni, amit nem kapunk? Nem mindig. De igazából padlóra az tud küldeni, amikor nem kapunk és nem az, amikor nem adunk. Bár, ha jobban belegondolok, máskor meg az bánt, ha adnék és nem adhatok. Nem lettem okosabb 🙂 Lehet, hogy lelkiállapot függő?! Most, betegen minden letör. Még azok a dolgok is, amik felett máskor nevetve lépek tovább.
Itten üldögélek romjaimon, kicsit sajnálgatom magam, és erre ez jön szembe.
Na, ettől aztán olyan világfájdalom tört rám, hogy egyszercsak azt vettem észre, már nincs is olyan rossz kedvem.
Közben Kinga is hazaért, mindjárt idebújik hozzám és nézzük Dzsangümöt Ő már egy csomó szereplő nevét tudja, én meg még mindig csak a főszereplőt ismerem meg, pedig lassan vége a sorozatnak. Azért most már sokkal egyszerűbb, mert tombol a végkifejlet, úgyhogy akivel jó történik, az a pozitív szereplő, akivel pedig rossz az a gonosz.
És legyen itt ugyanaz, másképp 🙂
Oldal ajánlása emailben
X