Macska a forró…
2010 április 6. | Szerző: Eduma
Van egy kis előterünk, hatalmas üveg felülettel az utcára. Itt lezártuk a fűtést, mert a fűtőtest az ablak alatt van. Így lényegileg csak az utcát fűtöttük volna. Télen elég hideg volt (5-10°C), de ha a Macska randalírozott éjszaka, bizony kiraktuk ide. Az éjszakai szundi mindennél fontosabb. Persze Macska ezt nem mindig vette túl szívesen, leverte a virágokat és karmát élesítette az elérhető felületeken.
Aztán kezdett tavaszodni, a napsütés a nagy üvegfelületen keresztül kellemesen felmelegítette ezt a kis zugot. És azt vettük észre, a Macska egyre szívesebben van kint, sőt sokszor kifejezetten kikéredzkedik. A fütőtesten üldögélve nézte az utcát. Még itt se fogtunk gyanút, pedig télen inkább egy polcra mászott fel és onnan nézelődött, nem a hideg vason üldögélt.
Aztán egy hűvösebb napon lebukott: a kis zug még mindig kellemesen meleg volt, pedig napfény nem volt. Férjem gyanakodni kezdett és kiderült a turpisság. A fütőtest lezárása egy csavarkulcs segítségével volt rögzítve, a Macska egy randalírozása során lelökte és szépen, kellemesen befűtött magának. Sőt, a fütőtest jó forró volt… Nem csoda, hogy ő KényUrasága a forró fütőtesten üldögélve, a tavaszi napsütésben sütkérezve nézte az utca forgalmát és ez kedvére való volt…
Mesélni kellene…
2010 március 31. | Szerző: Eduma
Annyi mindent kellene mesélnem, ha ezeket szeretném megőrizni magamnak, a gyerekeknek. Két szombaton is kirándultunk, sőt megejtettük a szezon első fagyizását is (azért a 180 forintos gombóc ár kicsit elborzasztott, annyira nem is volt jó) Ma pedig Kingával csajos napot tartottunk: mozi, fagyi, meki. Csak gurulni tudtunk ez a délután után.
Mesélés helyett kirándulás kép:
És kinyíltak a krókuszok a kertben…Lassan tényleg itt a tavasz 🙂
Dulce de leche
2010 március 23. | Szerző: Eduma
Ma olyan gasztronómiai gyönyörökben volt részem… Délben, az éhség, álmosság, önértékelési válság legmardosóbb mélyén egy tanítványomtól kaptam tripla csokis muffint. Bármely szó szegényes lenne leírására… 🙂
Tegnap pedig családunkba érkezett egy nagyobb tétel sűrített tej konzerv. A recepteket böngészve találtam a címben szereplő desszertet. Az elkészítése roppant egyszerű: a sűrített tej konzervet két-két és fél órán keresztül forrásban levő vízben tartani. Persze a konzervet nem kell kibontani. Így a recept közlői óvtak attól, hogy esetleg felrobban az egész. Úgyhogy a két óra alatt családot – biztos, ami biztos- kitiltottam a konyhából. Persze a kommunikáció nem volt 100%-os, mert Kinga azt hitte az a cél, hogy felrobbanjon.
Az előírt idő eltelt, sőt a konzervek lassú lehűlését is türelemmel kivártam. Aztán kibontottam. Megkóstoltam. Lágy tejkaramella íz, krémes… Áááá… ezt nem lehet elmesélni. És abba hagyni sem.
Hé, FérjUram…! Ha véletlenül még mindig olvasod a blog-om, kommentelj ide, hogy ne csak az én szavam álljon itt!
Muskátli
2010 március 20. | Szerző: Eduma
Átteleltettem néhány muskátli tövet. Úgy gondoltam, itt az ideje életre kelteni őket. Szépen elrendeztem őket, kaptak tápoldatot és kerestem nekik egy napfényes ablakot. Nem számoltam azzal, hogy az a remek, napfényes ablak másnak is kedvenc helye. Így ma reggel a következőt találtam a muskátlis ládában:
Gyerekszáj
2010 március 17. | Szerző: Eduma
Bazsi olvasgatja az egyik tankönyvét, majd felkiált: “Ebben benne van a Szondi két apródja”
Mire Bandi csodálkozva: “Szundi két apródja?”
*****
Kingával nézzük a kedvenc koreai sorozatunk, összebújva, kicsit meghatódva. Szipogva súgom neki “Én már sírok”
Kinga: “Dehát nem is vagy vizes”
Profiterol
2010 március 14. | Szerző: Eduma
A címben szereplő édesség a gyengém. Férjem gyakran hozza ezt a “vásárfiát” nagybevásárlás körútjairól, de soha nem tudtam kellőképp kiélvezni, mert gyermekeim kiskanállal felfegyverkezve ott keringenek a profiterol-os doboz körül, mint keselyűk és kérdezgetik: “Ez anyáéééééééé?” A hős anya ilyenkor csak annyit mond: “Edd meg nyugodtan”. Úgyhogy a hős anya úgy döntött, akkor most megsüti és degeszre eszi magát profiterol-lal.
A receptet a mindmegette oldalról, innen vettem.
Tészta:
12,5 dkg víz
5 dkg vaj/margarin
10 dkg liszt
2 tojás
csipet só
A vizet, a csipetnyi sóval és a margarinnal fel kellett forralni. Ha elolvadt a margarin, lehúztam a tűzről, belekevertem a lisztet, majd vissza a tűzre. És keverni, keverni… Hamarosan gombóccá áll össze, ekkor még 2-3 perc. Folyamatosan kevergetni kell 🙂 Az eredeti recept szerint sercegő hangot kellett volna hallanom, én akkor vettem le a tűzről, amikor már nagyon féltem, hogy odaég.
Kiborítottam egy tálra és hagytam hűlni. Amikor kihűlt, a két tojást robotgéppel hozzá kevertem. Addig gyötörtem, amíg sima tésztát kaptam. Ebből vizes kézzel kis golyókat formáztam és sütőlappal bélelt tepsibe tettem. Előmelegített sütőben aranybarnára sütöttem.
Itt jött egy kritikus pont, ugyanis az aranybarna, guszta kis golyókat hűlni kitettem egy tálra, majd egyéb teendőim után láttam. Mire visszatértem a konyhába, kis családom – akik nem tudták, milyen nagy dolgok készülődnek – a tészta golyók felét megették. Közölték, hogy kicsit ízetlen 🙂 Ez nem tartotta vissza őket mégse a további falatozástól. A golyók tényleg kicsit ízetlenek, így legközelebb sajtkrémmel is ki fogom próbálni.
A megmentett golyók közepébe vanília krémet injekcióztam (ezt már lelkes gyerekközönség előtt, de elismerem, valóban nem mindennapi, hogy anya injekciózza a sütiket).
Férjem felbukkant és kritikus szemmel közölte, hogy erre még szósz is kell és tejszínhab, majd elkezdte betermelni a kis fánkokat. Csatlakoztak a többiek is, lényegileg a vanília krémmel töltött fánkok a kezemből rögtön valamelyik gyerek szájába vándoroltak.
A “degeszre eszem magam profiterol”-lal élmény megint elmaradt, de megnyugtató: hogy ha akarom, akkor egyszer sikerülni fog.
A recept füzetembe mindenestre azt írtam a recept alá, hogy rögtön dupla adagot érdemes csinálni.
Családi kassza
2010 március 11. | Szerző: Eduma
Kinga kért ma reggel 4.000 Ft-ot apjától valamelyik különórájára. Balu kérdezte, hogy most adja-e oda, vagy később?
Kinga: ” Most. Hónap végén már nem nagyon szokott pénzed lenni”
****
És egy vicc, ami egyszerűen csak nagyon tetszett:
“Nagyi! Nem láttad a tablettáimat? Az volt ráírva, hogy extasy”
“Hagyd a fenébe a hülye tablettáid. Inkább a sárkánnyal törődj a konyhában!”
Papírgyűjtés
2010 április 16. | Szerző: Eduma
Akik voltak úttörők emlékeznek még a békebeli újságpapír gyűjtésre? Becsöngettünk vadidegen lakásokba, és gyűjtöttük a papírt, építettük a szocializmust… Mennyit nevettünk.
Ma pontosan erre a hangulatra értem haza. Egyik fiam iskolájában papírgyűjtés van és megszálltak bennünket az osztálytársak, szerintem a környék összes házába becsöngettek. Kertünk katasztrófius állapotban, mindenhol újságpapírok, szana-széjjel. És egy nagy kupac csillogó szemű gyerek, köztük az én négy kipirultam…
Oldal ajánlása emailben
X